European Institute of cross-border studies

Cross-Border Review 2016

.pdf verzió
(Monitorra, nyomtatásra optimalizált)
.mobi verzió
(E-könyv olvasóra optimalizált)
Cross-Border Review - Yearbook 2016 (.pdf) Cross-Border Review - Yearbook 2016 (.mobi)

 

Szerkesztői üzenet

Európa válsága és annak következményei a határokra és az együttműködésre
Rövid bevezetés a 2016-os Évkönyvhöz

A határtan továbbra is figyelemreméltó reneszánszát éli. Ugyanakkor lehet, hogy részben “rossz” okok miatt. Példaként vehetjük az egymásrautaltság politikai és etikai princípiumának jelenkori megkérdőjelezését. Sokunk emlékezhet rá, hogy az internacionalizmus és a globális tudatosság megjelenése korábban magától értődő valóságok voltak. A hidegháború, a környezetvédő mozgalmak, az olajválság és a Kelet-Nyugat konfrontációjának drámai összeomlása egyértelművé tette számunkra, hogy nemzeti társadalmaink és közösségeink mennyire össze vannak kapcsolva. Globálisan és holisztikusan gondolkozni logikus volt. Volt értelme. Azok számára, akik a nemzetközi kapcsolatokat, a határokat, a konfliktuskezelést és a biztonsággal kapcsolatos kérdéseket tanulmányozzák, evidensnek tűnik, hogy egy egymástól kölcsönösen függő világban lehetetlen kilépni a kölcsönös bizalom valóságából. És mégis: amit jelenleg látunk a világban, és amit többek között a közösségi médiában olvasunk, az az egymásrautaltság növekvő tagadása; mintha csak kizárhatnánk a külvilág zaját, és élhetnénk mindennapi életünket. Más szavakkal, úgy tűnik, sokan a függetlenségre és nem a kölcsönös függésre vágynak.

Miért van ez? Miért került a fókuszba ez a drámai változás? Fontos, hogy jobban megértsük a helyi, a nemzeti és a globális biztonság összefüggő természetét. Az elszigeteltség felé történő elmozdulás első pillantásra értelemellenesnek látszik. Pedig a globalizáció visszahatásában megtalálhatjuk rá a magyarázatot, mégpedig a helyi ellenőrzés elvesztésétől és a nemzetközi gazdasági érdekek általi dominanciától való félelemben. Továbbá, mint Paul Arbair hatásosan érvel, a komplexitás válságával állunk szemben, ahol az egyszerű megoldásokra alapozott világos és határozott fellépés vágya a politikai vitát bonyolulttá teszi. [1] Ez segít megmagyarázni a “Brexit” népszavazást, Donald Trump meglepő választási győzelmét, valamint a növekvő populista érzelmeket az EU-n belül.

A kölcsönös egymásrautaltság feladásának súlyos következményei lehetnek a biztonságra, helyi szinten is, de főként világméretekben. Például, a romló környezeti helyzet következményei sok állam stabilitását veszélyeztethetik globális fellépés nélkül: a szárazság, az árvizek, a tengerszint megemelkedése még erősebb migrációba és regionális konfliktusokba torkollhat. A fejlődő országok ugyan nyilvánvalóan sérülékenyebbek, Európa és Észak-Amerika sem védhető, még nagyobb falak és határkerítések által sem. Emellett az iparosodott országok is példátlan gazdasági kihívásokkal szembesülnek. Számos, például a helyi piacok védelmére alapozott munkahelyteremtésre vonatkozó ígéret fenntarthatatlan, és a társadalomnak az anyagi biztonság csökkenése miatti frusztrációja a tekintélyelvű vezetők kezére játszhat. A demokrácia meggyengülésének következményei végzetesek lehetnek. George Monbiot eléggé riasztó hangnemben írja a Guardian-ben [2]: “A harag, amelyet nem lehet lecsillapítani politikai eszközökkel, végül is kifelé fog fordulni, más nemzetek felé (…) most úgy vélem, hogy még az én életemben a nagyhatalmak közötti háború tanúi leszünk.”

A növekvő konfliktusok alternatív forgatókönyvei őszinte politikai vitát igényelnek a helyi cselekvés globális hatásairól, feladatairól és közös felelősségéről. A függetlenség – ha az alatt nagyobb állampolgári részvételt, demokráciát, befogadást és kapacitásbővítést értünk – valóban alapvető erőforrás lehet. Viszont a kölcsönös bizalom megtagadása és a közös fellépésektől való vonakodás magasabb szociális, gazdasági és környezeti költségekkel járhat, mint azt jelenleg képzeljük.

Ha az otthonunkhoz közelebb lépünk, az EU jelenlegi krízise – mely számos specifikus dilemmából tevődik össze – identitásválság és az európai határok krízise is egyben. Az EU kivételes jellegéről szóló legfontosabb narratíva mindig is a nyitott határokról, valamint a szomszédos országokkal közös határok átjárhatóságának és biztonságának intézményesítéséről szólt. Ezek az elért eredmények veszélyben vannak, mivel az EU tagállamai nagyobb helyi ellenőrzést követelnek, és azzal vádolják az Uniót, hogy elvesztette az ellenőrzést a külső határai felett.

E negatív háttérben a 2016-os Évkönyv csak megerősíti a határokon átnyúló és regionális együttműködés fontosságát. Emiatt az esettanulmányok kiemelt szerepet kapnak a kiadványban, éleslátó és kritikai vitát biztosítva a határon átnyúló együttműködések előnyeivel és szélesebb körű jelentőségével kapcsolatban, különböző regionális és lokális kontextusokban.

 

Mik következnek a határmentiséget érintő politikákra?

A bemutatásra kerülő, meglehetősen eltérő kontextusú esettanulmányok egy közös ponton találkoznak, ez pedig a határ-képzés, a bordering, az eltérő csoportok és társadalmi igények közötti interakciók mindennapos folyamata. Azzal érvelünk, hogy volna mód a nyitott határok jelentette lehetőségek és kihívások átfogóbb megértését támogató innovatív politikáknak a megerősítésére. Azoknak a módszereknek, amelyek szerint a határokat teoretizáljuk, nagyon is valós implikációik vannak arra, ahogyan a határokat, a határ-képzést gyakoroljuk. A mai módszertani eredmények alátámasztják az igényt a narratívák és elméletek, illetve az elmélet és a gyakorlat közötti ellentmondások meghaladására, mivel kiemelik, hogy az előbbi helyett miként lehetne a fentiek kölcsönhatásából egy új “érzelmi” tudást létrehozni.

A határpolitikának több figyelmet kellene szentelnie a mai határtérségek specifikus kontextusára és történelmi feltételeire, ezáltal egy olyan perspektívát kialakítva, amely terepet biztosít a mai határokkal kapcsolatos egyedi és csoportos álláspontok sokszínűségének. Ezek magában foglalják az identitást, a percepciókat, a hiedelmeket és érzelmeket. Szükségünk van rá, hogy megvizsgáljuk az emberek politikai és területi, valamint szimbolikus és kulturális határokon át zajló interakcióinak gyakorlatát és tapasztalatait. Ugyanakkor annak érdekében, hogy jobban megértsük a különböző szintű tevékenységek közötti dialógust, amelyeken keresztül a ’határtájak’ (borderscapes) keletkeznek és megtapasztaltatnak, a perspektíváknak és tapasztalatoknak ezt a jól megalapozott sokféleségét vissza kell vonatkoztatni azokra a szélesebb gazdasági, politikai és geopolitikai változásokra, amelyek a mai áramló határokat (flowing borders) definiálják.

Be kellene vonnunk különböző és esetenként új szereplőket, akik együttműködési hálózatok csomópontjait alkothatják a határokon keresztül, annak érdekében, hogy kiaknázhassuk az együttműködés új formáit, és ezáltal javítsuk a párbeszédet. Alulról felfelé irányuló perspektívát (“alulról irányuló politika”) kellene alkalmazni azzal a céllal, hogy elkerüljük az Európa-központú vízió megismétlését, amely egyszerűen az európai értékeket vetíti ki és adja vissza. A különböző szereplők közötti kommunikációt és együttműködést segítő eszközöket is ki kell fejlesztenünk, erősítenünk kell a meglévő kapcsolatokat, és új, korábban be nem vont szereplőket is meg kell hívnunk.

Egy relációs/relatív megközelítésmód (relational perspective) figyelembe venné a politikai víziók és a mindennapi szocio-kulturális gyakorlatok, illetve a társadalmi reprezentációk és a művészi megjelenítés közötti egymásra hatásokat érintő kortárs perspektívákat. Mindez segíthetné a határpolitika fejlődését, a fenti kortárs perspektívákra alapozva, amelyek képesek megragadni a határ-képző (bordering) folyamatok és képzetek dialogikus természetét, valamint a mai határtájakat (borderscapes) közösen konstituáló, a politikai tevékenység intézményesített, formális eljárásai és a társadalmi, informális eljárások közötti feszültséget.

Végül, alakítanunk és támogatnunk kell azokat az innovatív határpolitikákat, amelyek érintettek benne és kritikusan kezelik a határok többszintű komplexitását – a geopolitikai szinttől a társadalmi gyakorlatokig és a kulturális termékekig. Ez jelentős változást képviselne a határpolitika perspektívájában, valós lehetőséget kínálva arra, hogy teljes mértékben átlássuk azokat a következményeket, amelyek a folyamatosan változó világ történelmi, politikai és jelenkori társadalmi kontextusát különböző mértékben befolyásolják.

James W. Scott


 

Tartalomjegyzék

  • James W. Scott: Editorial Introduction

Feature Articles

  • James W. Scott: Rebordering Central Europe: Observations on Cohesion and Cross-border Cooperation
  • Jussi P. Laine: An alternative politics of borders: the EU-Russia Interphase a space of Encounter
  • Martin Barthel: Milking the border – cohesive strategies in respond to the crisis of the periphery in border regions.
  • Virpi Kaisto: Cross-Border Areas Facing Europe’s Crises: Problems in Measuring Territorial Development with Statistical Data and Analyses
  • Teodor Gyelnik: Cross-border Health Care Cooperation in the European Union: an Effective Strategy of Mitigating Regional/Local Limitations through Cooperation
  • Reza Kheyroddin, Seyed Abdolhadi Dneshpour, Mehdi Razpour: How border trade contributes to the development of Baneh and helps to fight the economic crisis of the peripheral region. A case study from the Iranian-Iraqi border

Research Report

  • Henk van Houtum, Jussi Laine and James Scott: EUBORDERSCAPES - Potentials and Challenges of Evolving Border Concepts

Commentaries

  • Nira Yuval-Davis, Georgie Wemyss, and Kathryn Cassidy: Changing the racialized ‘common sense’ of everyday bordering
  • Cathal McCall: How ‘Brexit’ Could Destabilise the Irish Peace Process

Book Reviews

  • Ieda Osamu, Susumu Nagayo eds. (2014, 2015): Transboundary Symbiosis over the Danube Slavic-Eurasian research center, Hokkaido University, 133 + 195 pp. (T. Gyelnik)
  • Phil Allmendinger, Graham Haughton, Jorg Knieling, Frank Othengrafen, eds. (2015): Soft Spaces in Europe: Re-negotiating governance, boundaries and borders. Routledge, 248 p. (M. Pete)

 Linkek

Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata
http://cesci-net.eu/

 

Transfrontier Euro-Institut Network (TEIN)
http://www.transfrontier.eu/


Mission Opérationnelle Transfrontalière (MOT)
http://www.espaces-transfrontaliers.org/

 Eseménynaptár

2017. október
HKSzCsPSzoV
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

 Friss hírek